Gyakori vita a szülők és a pedagógusok között, hogy vajon ki a hibás azért, ha egy gyerek rosszul viselkedik az iskolában. A pedagógusok szerint a szülő feladata a gyereknevelés alapjait otthon megadni, és úgy küldeni a gyereket közösségbe, hogy tudjon alkalmazkodni az iskolai szabályokhoz. A szülők szerint viszont a gyerek azért jár iskolába, hogy ott tanuljon meg sok fontos dolgot: nemcsak tantárgyakat, hanem viselkedést és közösségi együttélést is.
Az én álláspontom az, hogy a gyerek viselkedése az iskolában sosem egyetlen ember felelőssége. A szülői nevelés és a pedagógus szerepe egyaránt fontos. Mindkét oldalnak megvan a maga felelőssége a gyermek fejlődésében. Nézzük meg, mik ezek!
Kezdjük a szülők felelősségével. Nagyon sok múlik például azon, milyen állapotban megy a gyerek iskolába. Ha a testi állapotát nézzük: éhes-e a gyerek? Milyen minőségű ételeket kap? Reggelizik-e rendesen? Napközben milyen ételt visz magával, ha az iskolában nem kap?
A gyermek koncentrációja, figyelme és viselkedése az iskolában szorosan összefügg azzal, hogyan táplálkozik. Ha például sok cukrot vagy rossz minőségű szénhidrátot fogyaszt, könnyen előfordulhat, hogy nem tud úgy koncentrálni az órákon, csökken a figyelme, vagy éppen túlpörög.
A szülői felelősség azonban nemcsak a fizikai szükségletekről szól. Nagyon fontos az is, hogy a gyerek milyen érzelmi környezetben nő fel otthon. Meghallgatják-e őt a családban? Megértik-e az érzéseit? Engedik-e, hogy önállóan végezze a feladatait, és így fejlődjön az önbizalma?
Nem mindegy az sem, hogy egy gyereket naponta hányszor kritizálnak, mennyiszer értékelik le, vagy éppen hányszor kap dicséretet és támogatást. A gyereknevelés egyik alapja, hogy a szülő megmutassa a megoldásokat, és segítsen abban, hogy a gyerek talpraesettnek és kompetensnek érezze magát.
Ha ez az érzelmi és nevelési háttér hiányzik, akkor a gyerek az otthon levont következtetéseit viszi magával az iskolába is. Ott rengeteg feladat vár rá, amelyekkel lehet, hogy nem tud megbirkózni. Előfordulhat, hogy félbehagyja a feladatait, dühös lesz, vagy egyszerűen kudarcot él meg.
És valóban igaz: a gyerek azért jár iskolába, hogy tanuljon. De itt felmerül egy fontos kérdés: pontosan mit tanítanak az iskolában? Vajon benne van-e a tananyagban minden olyan tudás, amely valóban segíti a gyerekeket abban, hogy talpraesett, életrevaló felnőttekké váljanak?
Természetesen fontos, hogy egy gyerek kulturált legyen, tudásra tegyen szert, és művelt emberré váljon. De talán még fontosabb, hogy jó emberré váljon. Olyan emberré, aki jó szándékú, empatikus, és képes együttműködni másokkal.
Az pedig, hogy később milyen szakterületen szeretne fejlődni vagy profivá válni, idővel úgyis kiderül. Van, aki már gyerekként tudja, mi érdekli igazán, mások csak később találják meg az útjukat.
Hasznos lenne az is, ha az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapnának az életszerű tudások. Például a pénzügyi ismeretek, az emberi kapcsolatok kezelése, az önismeret és az önfejlesztés. Ezek mind olyan készségek, amelyek a való életben segítik a gyerekeket.
Ha ezek a területek fontosabb szerepet kapnának, akkor talán a pedagógusi pálya feltételei is másképp alakulnának. Mert a tanári hivatás nemcsak szakmai tudást, hanem emberi példamutatást is igényel. A szülőknek sem kellene olyan pedagógusokkal találkozniuk, akik elnyomják a gyerekeket vagy felesleges konfliktusokat teremtenek.
Egy szó mint száz: ha egy gyerek rosszul viselkedik az iskolában, bánt másokat, vagy nem akar teljesíteni, annak szinte mindig köze van ahhoz, hogy milyen környezetben él. A családi háttér, az iskolai légkör és a szülő–tanár kapcsolat mind hatással vannak a gyerek viselkedésére.
A környezet befolyásolja, hogy a gyerek kibontakoztatja-e a jó képességeit, vagy inkább a rossz szokásai erősödnek meg.
A legfontosabb talán az, hogy a felnőttek ne egymásra mutogassanak. Ha ez történik, akkor szinte biztos, hogy a gyerek fog alulmaradni.
Akár a szülői nevelésről, akár a pedagógus felelősségéről beszélünk, a hozzáállásnak és a szándéknak ugyanannak kell lennie: segíteni a gyereket fejlődni, felemelni őt, és támogatni abban, hogy a lehető legjobb önmaga lehessen.
Ha felismered, hogy változtatni szeretnél a mintáidon, de úgy érzed, elakadtál a gyereknevelésben, vagy szeretnél tudatosabban reagálni nehéz helyzetekben, írj egy üzenetet a hello@boldoggyerek.com e-mail címre, és segítek!
Ha további segítségre van szükséged és a megoldásra törekszel, hogy ezeket megelőzd ⬇️
Keresd Facebook oldalunkat, ide kattintva!
Instagram napi tippek sztoriban ide kattintva érhető el.
Videós tartalmak naponta TikTok-on itt találod!
Boldog Gyerek Akadémiánk itt érhető el, szülőknek szóló gyereknevelési kurzusokkal, amiket online, otthonról végezhetsz el.
