Ha voltál már olyan helyzetben, hogy azonnali engedelmességet vártál volna el a gyerektől, ezért zsaroláshoz folyamodtál, akkor ezt olvasd végig.
Hogy is hangzik egy zsarolás?
„Pakolsz össze most azonnal, különben nem jöhetsz velem a boltba!”
„Ha nem alszol délben, akkor nem megyünk a játszótérre!”
Ismerős?
A gond ezzel az, hogy nagyon becsapós módszer a zsarolás.
Ha beválik, az nem azért van, mert megértése lett a gyereknek, hanem a félelem irányítsa ilyen helyzetben.
Azok, akik ezt a módszert alkalmazzák, gyakran a gyors eredményeket keresik. Hiszen hát sokkal egyszerűbb fenyegetni azzal, hogy elvehetünk valamit, mint magyarázni és türelmesen várni. De ez a stratégia nemcsak rövid távú, hanem káros is.
Ha a pároddal összerakod a kezedet és ugyanolyan erővel kezded el nyomni a másikat, azonnal érzed, hogy ugyanolyan erővel nyom vissza. Ugyanez a folyamat történik, amikor erőszakosan próbáljuk rávenni őket valamire. Ezzel csak hatás – ellenhatást váltunk ki. Ha erővel próbálkozunk, a gyerek vissza fogja lökni, védekezni fog.
És mi a veszélye?
A veszély az, hogy a gyerek azt fogja hinni, hogy a zsarolás és az erőszak elfogadott eszközök a kommunikációban. Nem akarjuk ezt a mintát beépíteni, ugye?
De ha ez nem elég, gondoljunk bele abba is: amikor erővel vagy zsarolással cselekszünk, a gyerekben veszteség érzése alakul ki. Hiszen az a szülő, aki mindent megad neki – ruhát, élelmet, oktatást és szeretetet – most hirtelen valamit elvesz tőle. Ezzel a gyerek azt érzi, hogy a szeretet és a támogatás feltételekhez kötött.
Szóval hogyan cseréljük le a zsarolást?
Ehelyett, ösztönözzük őket! “Ugye, menjünk délután a játszótérre, gyere, pihenjünk egyet.” Vagy: “Ha aludtunk, akkor eldöntheted, hogy délután fagyizni menjünk el vagy a játszótérre.” Az ösztönzés pozitív erő. Lássuk meg a különbséget!
Összefoglalva, a zsarolás helyett válasszuk az ösztönzést, a pozitív visszajelzést és a türelmet. A gyereknevelés nem egy rózsaszín felhő, és nem is könnyű, de ha az alapok helyén vannak, a nehézségek könnyebben áthidalhatók.
És ne feledjük, a gyerekek a tetteinket követik, nem a szavainkat.
Neked hogyan sikerül alkalmaznod az ösztönzést a mindennapokban?
